Hogyan döntsem el, hogy iskolaérett-e a gyermekem?
Minden szülő életében eljön az a pillanat, amikor döntenie kell, hogy gyermeke 6 évesen iskolába megy, vagy az óvodában marad még egy nevelési éven keresztül. A döntés nagyon nehéz, mert meghatározza a gyermeknek nemcsak az iskolai életét, hanem az egész életére is hatással lesz. Ha túl korán történik a beiskolázás (mert nem minden gyermek éri el 6 éves korára az iskolára való érettséget), mert a képességek területén fejletlenség mutatkozik, vagy a pszichés problémák korrekciója nem történik meg, akkor beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség lehet a következménye, mely befolyásolja a gyermek további életét. Jópáran azt gondolják, hogy az iskolára való felkészülés azt jelenti, hogy el tud számolni 100-ig, de vajon tudja-e, hogy a 3, az 3 alma… vagy gyorsan tanul meg egy verset… de vajon azt a kacskaringós jelet a tábláról a füzetében a 3. sor bal oldalára le tudja-e emlékezetből rajzolni? Hazánkban érvényes jogszabályok szerint a szülő felelőssége eldönteni, hogy gyermeke felkészült-e az iskolára, a szakemberek csak segítséget, tanácsot adhatnak a szülőnek, már ha igényt tart rá….
Az alábbiakban felsorolok néhány fizikai, pszichés és kognitív területen alkalmassági kritériumokat, a teljesség igénye nélkül:
Fizikai alkalmasság:
megfelelő testi fejlettség elérése (kb. 120-130 cm, kb. 20-22 kg)
megfelelő fizikai erőnlét (45 percig padban megfelelő testtartás, iskolatáska cipelése)
fogváltás (csontosodás megindulását jelzi, valamint az idegrendszer érettségéről is ad tájékoztatást)
elemi mozgások, nagy-és finommozgások összerendezettsége, fejlettsége
kialakult ceruzafogás (3 ujjas)
dominancia kialakulása (ellenoldali láb számolási készség gyengeségét, ellenoldali szem visszafelé olvasást, betűtévesztést, ellenoldali fül pontatlan beszédhallást, ritmusgyengeséget eredményez)
megfelelő egyensúlyérzék (ha nem megfelelően fejlett idegrendszeri éretlenségre utal)
keresztcsatornák jó működése (egymástól független végtagmozgatást jelent, ha nem független a mozgás, akkor írás, rajzolás közben „együttmozgás” figyelhető meg)
Pszichés alkalmasság:
feladattudat, feladattartás, kötelességtudat kialakult
önállóság (öltözködés, étkezés, tisztálkodás, munkavégzés)
érzelmi-akarati érettség (türelmes legyen, ha hibázik ne adja fel, érzelmileg kiegyensúlyozott)
jó kudarctűrő képesség
szociális érettség (alkalmazkodás, beilleszkedés, kapcsolatokat alakít ki, szabályokat betartja, együttműködik felnőttel, gyerekkel)
kialakul monotóniatűrése
képes 20 percet figyelni
Kognitív érettség:
személyes adatait ismeri
testséma (megnevezi saját testrészeit)
térirányok ismerete, téri tájékozódás síkban és térben
vizuális megfigyelőképesség
reprodukáló képesség (le tudja emlékezetből rajzolni a látott jelet)
soralkotási képesség (írás-olvasás alapja)
gestalt látás (rész-egész viszonyok)
szem-kéz koordináció
alak-, szín- forma- és nagyságállandóság kialakulása (fejletlensége miatt nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni, betűfelismerési nehézsége lesz, helyesírási problémát eredményez)
azonosságok, különbözőségek felismerése
auditív megkülönböztetés
analizálás-szintetizálás (szavak hangokra bontása, mondat szavakra bontása)
átfordítási képesség (transzfer)
beszédkészség, beszédfejlettség, anyanyelvi érettség
elemi gondolkodási képesség (összefüggések meglátása, következtetés)
problémamegoldó képesség kialakulása
felidézés képessége (vizuális, auditív)
késleltetett emlékezet fejlettsége
emberrajz készítés
számolási képesség, műveletek végzése
Gondolkozzunk el minden területnél, hogy melyik teljesül gyermekünknél, ha túl sok területen tapasztalható elmaradás, gondolkozzunk az iskolakezdés elhalasztásán, javasolható iskolaelőkészítő foglalkozás, alapozó mozgásfejlesztés, de mindenekelőtt egy komplex vizsgálat!